Sója Miklós a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tímáron született 1912-ben. Görög katolikus papként szolgálta a hodászi helyi cigány közösséget negyven éven át - 1941. és 1981. között. Személyes sorsa, támogató, nyitott személyisége hatalmas segítséget jelentett a szegénységből való kitöréshez, a mindennapi boldoguláshoz a hodászi cigánytelepen élők számára. Lelkészi szolgálata mellett, ha szükséges volt írni-olvasni tanított, segítő feladatokat végzett, de valódi kétkezi munkásként templomot is épített. Áldozatos tevékenységének hatása máig érezhető Hodászon, ahol nagy szeretettel gondolnak vissza arra a közösségi életre, melyet Sója Miklós odaadó jelenléte biztosított számukra. Működését a merev szocializmus idején gyanakvó hatósági tekintetek kísérték, az ÁVH többször kihallgatta, beidézte, de a helyi cigányok felvonulásukkal álltak ki papjuk mellett. Többféle módon zaklatták, nehezítették tevékenységét, de Sója Miklós atya leleményesen, példamutatóan vette fel a küzdelmet a rosszakarókkal szemben. Ha az evangéliumi tevékenységét álcázni kellett, akár templomi KISZ alapszervezetet hozott létre, szervezte az önkéntes munkát, a helyiek együttműködését, intéssel, előkészületekkel védte híveit a hatósági zaklatásoktól. Miklós atya megtanulta és kiválóan beszélte a helyi cigányok lovári (cerhari) nyelvjárását, ennek köszönhetően az istentiszteleteket is ezen a nyelven végezhette. Fordítói munkáját dicséri „Aranyszájú Szent János” liturgiájának cigány nyelvű átírásai is. Tevékenységét sokan példaértékűnek tartották. VI. Pál pápa személyes ajándékaként küldött támogatást a Vatikánból a romák vályogból épített templomának berendezéseire. Sója Miklós egész életművével utat mutatott a hittel rendelkező emberek számára, a Jézusba vetett bizalmat és közösségmegtartó erejét saját személyes élete példázza.
A Sója Miklós Nyitott Ház Szövetséget 2014 októberében alapították Nyíregyházán.
Az egyesület jogerős bejegyzése 2015. szeptemberi keltezésű, így innentől számíthatjuk működésének kezdetét is. Mára a szövetségnek 30 tagja van, és országszerte majd száz településen van jelen programjaival.
A szövetség egyik leghangsúlyosabb programja a „Nyitott Házak” elnevezéssel indult meg. Mára 54 helyszínen közel húszezer hátrányos helyzetű személyt érnek el szolgáltatásaikkal, akiknek több mint fele tizennyolcadik életévét még be nem töltött gyermek. További 15 százalékuk 18 és 25 életév közötti fiatal felnőtt, a programokon a résztvevők 35 százaléka tekinthető 30 év feletti felnőttnek. A Nyitott Házakban országosan közel 200 munkatárs dolgozik – igazodva a szolgáltatások sokszínűségéhez és időbeni elhatárolásukhoz – a legtöbb esetben részmunkaidőben. A közreműködő dolgozók több mint fele pedagógus, 15 százalékuk szociális munkás, míg egyharmaduk kisegítő munkatársként van jelen a helyi intézményekben.
A Nyitott Ház néven összefoglalt együttműködés olyan segítésen alapuló programot takar, amely Magyarország kisebb településein, illetve a nagyobb városok zártabb városrészein valósul meg, leginkább olyan helyeken, ahol nagyobb számban élnek perifériára szorult emberek.
Az alapítók szándéka szerint egy-egy Nyitott Ház olyan közösségi térként működik, ahol a segítő személyzet állandó jelenlétének biztosításával lehetőség adódik a személyes kapcsolatépítésre. Az ezt megteremtő szakemberek állandó jelenléte adja azt a bizalmi hátteret, amely a Nyitott Ház szolgáltatásait igénybe vevők valódi szükségletét tárja fel. A közvetlen kapcsolat segít a problémákra adandó személyes válaszok megteremtésében is. Ennek alapján a Nyitott Ház működésében szolgáltatásként jelen lévő modulok közül a helyiek igény szerint választhatnak. A program működtetésének legfontosabb célkitűzése, hogy a nehéz élethelyzetbe került emberek személyes gondoskodásban részesüljenek, szakmai támaszt kapjanak a problémák legyűréséhez, a többségi társadalomba való integrációhoz. A Nyitott Házak program legfontosabb küldetése, hogy méltó életkörülményeket biztosítson a szolgáltatásait igénybe vevő valamennyi ember számára.
A Szövetség alapító tagjai egyházi, illetve egyházi kötődésű civil szervezetek és intézmények, amelyek a hátrányos helyzetű emberek életkörülményeinek javítása érdekében fogtak össze. Ezek a szervezetek pasztorális és alternatív szociális nevelési, valamint oktatási tevékenységet egyaránt végeznek. A Szövetség, mint sajátos csúcsszerv tagjai számára érdekképviseleti és hálózatos kapcsolati tevékenységet is folyamatosan ellát a központi kormányzati- és a helyi önkormányzati intézményekkel.
Céljai megvalósítása érdekében együttműködik az e területen dolgozó egyházi és egyéb civil szervezetekkel is. Munkája során mindvégig alapvető cél marad a keresztény értékek megőrzése és közvetítésének támogatása. Céljaival magát a Nyitott Ház modellt, mint világunk szociális kihívására adott keresztény működési/ellátási formát is népszerűsíteni kívánja. Az alapítók fontosnak tartják, hogy az értékekre koncentráló szolgáltatásaik országosan elterjedjenek és példa értékű helyi fejlesztésekké válhassanak. Ennek érdekében a Szövetség tagjai közötti rendkívül szoros munka kapcsolatot építettek ki, melyben egymás szakmai- és humán, lelki támogatása is jelentős.
A Sója Miklós Szövetség létrehozását a hátrányos helyzetű, így különösen a veszélyeztetett, fogyatékkal élő, kirekesztett, vagy bármilyen okból a perifériára szorult gyermekek, fiatalok, felnőttek és a családok támogatása, szocializációja és integrációjuk elősegítése indokolta. Társadalmunk veszélyeztetettjei között különösen sok a cigány/roma származású érintettek száma. Az alapítók ezért különösen fontosnak tartották az egyedi igényekhez alkalmazkodó, a személyre szabott helyi segítség megteremtését, a problémák egyéni megoldásának megtalálását - a társadalmi esélyegyenlőség elérése érdekében.
A programok végrehajtása során egyaránt és egyszerre hangsúlyos a hátrányos helyzetű rétegek befogadása, valamint a többségi társadalom felkészítése a leszakadt rétegekben élő személyek értékközpontú integrációja. Fontos küldetésnek tekintik az előítéletek lebontását, a társadalmi béke elősegítését, a kohézió erősítését. Mindezen célok végrehajtása érdekében a Nyitott Házaknál tanácsadással, információval, jogi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi segítségnyújtással, valamint hivatalos ügyeik intézésében segítik a hozzájuk fordulókat.
A működésük során fontosnak tartják, hogy a személyes figyelemmel, az empatikus ügyintézéssel ne csak az egyéneket, hanem azok kisközösségeit is megerősítsék. A közösségszervezői munka alapvető célkitűzése a rászorulók és az őket segítő helyi társadalom önszerveződésének előmozdítása.
Egymás értékeinek megismerésével és megismertetésével szorosabbá válik a cigány/roma és a többségi társadalom együttműködése. A kulturális értékek megismertetése segít helyreállítani az önbecsülést, kialakítja és megerősíti az identitástudatot.
A szociális hátránnyal élők számára nagyon fontos a tanácsadás, különösen igaz ez a kisgyermekes szülők esetében. Számukra az egészséges életmód, a gyermeknevelési tanácsadás elérhetősége nagyon jelentős, pozitív változást eredményezhet. A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok sokszor veszélyeztetettek a negatív, társadalmilag deviáns magatartások leküzdése különös kihívást jelentenek ezen családokban. Indokolt ezért számukra olyan nevelési alternatíva biztosítása, amely segít a szabadidő hasznos eltöltésében, megelőzi a csellengést vagy akár a bűnelkövetést. Meg kell erősíteni a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok esetében az óvodában és az iskolában megismert, elsajátított szokásokat és szabályokat. A részükre biztosított egyéni figyelemmel és támogatással megelőzhető az oktatási rendszerből való lemorzsolódásuk, kiszakadásuk a családi környezetből.
A Nyitott Házak különös feladatuknak tekintik megfelelő támogatást és segítséget megadni a közoktatás rendszeréből már kikerült fiataloknak, valamint fiatal felnőtteknek a képesítést adó iskolai tanulmányaik elvégzéséhez. Ösztönözni kívánják a munkahelyteremtést, koncentrálva a munkaigényes, a hozzáadott értékkel rendelkező helyi mezőgazdasági és kézműves tevékenységre. Ezen munkaalkalmak a nagyon fontos jövedelemszerzés mellett sok esetben szocializációs célokat is szolgálnak. Az értelmes feladatok megelőző, preventív célokat is szolgálnak a nagyon sok helyen megjelenő káros szenvedélyek és függőségek leküzdése érdekében.
A Szövetség alapvető feladatának tekinti az általa képviselt szervezetek értékeinek, társadalmi hasznosságának bemutatását, tevékenységük és küldetésük, a helyben folyó munkák megismertetését a nyilvánossággal. Teszik ezt annak érdekében is, hogy a már működő Nyitott Házak eredményeit más állami, egyházi és civil szervezet is megismerhesse, bepillantást nyerhessen tevékenységükbe. A Nyitott Ház modell az egyház szociális tanításait megvalósító programok népszerűsítése érdekében hangsúlyos média jelenlétre törekszik. Különös feladatának érzi a jól működő helyi programok és a példát adó intézmények fenntarthatóságának támogatását, a meglévő szolgáltatások folyamatos biztosítását és azok bővítését. Ennek érdekében támogatást gyűjt, finanszírozási forrást keres más szervezetekkel és személyekkel, a konkrét támogatások előmozdítása érdekében.
Céljai elérése érdekében rendszeresen szervez szakmai találkozókat, közösségi programokat más, e területen működő hasonló intézmények között. A közvetlen személyes munkakapcsolaton túl az állandó szakmai segítségnyújtás biztosítását is feladatának tekinti.